Ahogyan arról múlt héten több ízben is beszámoltunk, lezárul az eddigi Prémium Magyar Állampapír sorozatok értékesítése, helyettük egy új PMÁP-pal jön ki az ÁKK. A régi sorozatokat azonban ma még meg lehet vásárolni.
A VideóBank mellett a Gránit Banknál már értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek mostantól mobilapplikációjukban is vásárolhatnak állampapírokat néhány kattintással, kényelmesen. A megvett Prémium és Bónusz Magyar Állampapírok pedig akár már másnap megtekinthetők az app „Vagyonom” menüpontjában - ismertette a bank új innovációját Jendrolovics Péter, vezérigazgató-helyettes. Az az ügyfél, akinek még nincs értékpapírszámlája, az appból indított VideóBank hívásban azonnal meg is nyithatja azt. Az értékpapírszámla nyitása és az állampapír vásárlás díjmentes – hangsúlyozta a bank Lakossági Divíziójának vezetője. Az új innovációval egyidejűleg az Android felhasználók számára is fokozatosan elérhetővé válik a modern, digitális bankolás élményét visszaadó, ügyféligényekre szabott, megújított arculatú Gránit eBank alkalmazás.
A VideóBank mellett a Gránit Banknál az értékpapírszámlával rendelkező ügyfelek mostantól mobilapplikációjukban is vásárolhatnak állampapírokat néhány kattintással.
Itthon az inflációkövető prémium állampapír a legnépszerűbb lakossági állampapír, de Amerikában már inkább szabadulnak tőle az emberek.Tegyük hozzá, hogy ott a bankbetéteken elérhető kamatszintek érdemi alternatívát jelentenek.
Jön az új, 10 éves Prémium Magyar Állampapír, és bár jóval alacsonyabb infláció feletti kamatprémiumot fizet, hamarabb árazódik át, mint a mostani papírok. Kiszámoltuk, hogy érdemes-e még a következő napokban a régi, de magasabb prémiumot adó 2031/I papírból bevásárolni, vagy a gyorsabb átárazódás miatt inkább az új, 2033/I-t kellene választani. Megnéztük azt is, jó döntés lehet-e a régi PMÁP-okból kiszállni és helyette az újakból venni.
Érdekes számokat hozott a június, az utolsó szocho-mentes hónap a magyar megtakarításoknál. Bár minden értékpapír kategória számait még nem ismerjük, az biztos, hogy a lakossági állampapírok elvesztették a népszerűségi csatát a befektetési alapokkal, azokon belül is elsősorban a kötvényalapokkal szemben. Nézzük, mit mutatnak a számok.
Az eddigi Prémium Magyar Állampapírok értékesítésének lezárásáról döntött az ÁKK, cserébe jön az új, 10 éves PMÁP, de egy sokkal alacsonyabb, 0,25%-os prémiummal.
2023-ban rekord mértékben, 140 ezerrel nőtt a Magyar Államkincstárban értékpapír-számlát vezető ügyfelek száma, idén júliusban már több mint 800 ezren veszik igénybe a szolgáltatását - közölte a Magyar Államkincstár.
Az elmúlt években mindig volt egy állampapír, amivel szemben bizonyítaniuk kellett az alapkezelőknek, most éppen a PMÁP az, amely kiemelkedő hozamot nyújt, de a versennyel nincs gond, mondta el a Portfolio-nak Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint azzal, hogy a lakossági megtakarítások nagy része készpénzben áll, a magas infláció miatt nagyon komoly vagyonvesztésen vagyunk túl, a magyar háztartások több ezer milliárd forintot buknak az infláción. A vezérigazgatóval a bankválság, az energiaválság, a magas infláció és az orosz-ukrán háború ellenére emelkedő részvénypiacokról, a következő hónapokban várható kockázatokról, és egy elfeledettnek és unalmasnak gondolt, mostanra viszont izgalmas részvénypiacról, a románról is beszélgettünk, ahol nemrég lezajlott a legnagyobb idei európai tőzsdei kibocsátás, a Hidroelectrica példája pedig Magyarország számára több szempontból is példaértékű lehet.
Újabb részletek jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy a bankoknak hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy mennyit buktak azzal, hogy betétben, és nem állampapírban tartották a megtakarításaikat.
Tavaly óta minden hónapban egyre nagyobb és nagyobb lakossági megtakarítások áramlottak Diszkont Kincstárjegyekbe, a május viszont fordulatot hozott: bő másfél év után most először csökkent a magyarok DKJ-állománya. Mindeközben a háztartások állampapír-állománya továbbra is bőven ezermilliárd felett alakul, és a kötvényalapok iránti kereslet is töretlen. Kérdés, mit mutat majd a június, mint az utolsó „békehónap” a szocho előtt. Van azért, amit már tudunk.
Idén eddig nem jártak jól azok, akik a nyersanyagpiacba tették a pénzüket: az árupiaci alapok túlnyomó többsége nem tudott pozitív hozamot felmutatni, amely leginkább a nyersanyagok árának csökkenésével hozható összefüggésbe. Míg tavaly éppen az arany gyengélkedett, és az egyéb áruk adták a hozamok oroszlánrészét, 2023 első hat hónapjában ez a trend megfordult, és inkább nemesfémhez köthető alapok tudtak jó teljesítményt felmutatni. A pozitív hozamot elérő árupiaci alapok között viszont van egy kakukktojás is, amelyik pont nem az aranyár emelkedésének köszönheti a 8% fölötti teljesítményét. Bár az árupiaci alapok túlnyomó többségénél negatív hozamokat láthattunk, jó hír, hogy idén több tényező miatt is van még tér a felfelé való növekedésre az árupiaci alapoknál, így elképzelhető, hogy a hozamok 2023 második felére már némileg jobb összképet fognak mutatni.
Tavaly rájárt a rúd a vegyes alapokra, idén azonban a kedvező kötvény- és részvénypiaci folyamatok már szép hozamokat jelentettek a befektetőknek. A legjobban teljesítő sorozatok között 13% felett volt a legjobb elérhető hozam, de a legjobb alapok többségének teljesítménye minden esetben 10% felett alakult féléves időtávon. Ennek ellenére a kategóriáért valamiért nem kapkodnak a befektetők.
Rekord értékesítési számokat hozott a június a kötvény- és pénzpiaci alapok számára, láthatóan sokan igyekeztek még az utolsó pillanatban mentesülni a szocho-fizetési kötelezettség alól. Mindeközben az első félévben látott csökkenő hozamszintek pozitívan hatottak a kötvényalapok teljesítményére, különösen a hosszú kötvényalapok mentek nagyot, 15-16%-os hozamokat is elérve egyetlen félév alatt. A megmaradt pénzpiaci alapok is jól teljesítettek az első félévben, a legnagyobb kötvényalapok pedig elképesztő ugrást mutattak fel a kezelt vagyonukban.
Részletes információkat tett közzé a Pénzügyminisztérium és az AKK Magyarország éves finanszírozási tervének teljesüléséről. A hosszú közleményben egyebek mellett az olvasható, hogy a 2023. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 64%-ban teljesült június 30-ai értéknappal, illetve hogy a forint lakossági piaci bruttó kibocsátási terv is mintegy 65%-ban teljesült. A magyar államadósság 19,5%-a van jelenleg a lakosság kezében. Az ÁKK arra is kitért, hogy június 1 óta 50 bázisponttal csökkent a PMÁP-sorozatok kamatprémiuma.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
Ma tette közzé friss inflációs jelentését az MNB, amelyben a jegybank az idei és a jövő évi inflációs várakozását is megemelte. Ha igaza lesz az MNB-nek, emelkedhet a PMÁP-pal elérhető kamat is. Sőt, elérkeztünk oda, amikor már 2-3 hónapra is érdemes prémium állampapírban tartani a pénzünket.
Az Eurostat frissen publikált számai szerint van egy mutató, amelyben Magyarország továbbra is vezet az EU-ban: a magyarok kezében van arányaiban a legtöbb államadósság. A lakosság állampapír-állománya és aránya viszont csökkent tavaly, amit részben a MÁP+-ból való kiáramlások magyaráznak. Ezt az év második felében megugró PMÁP és DKJ-kereslet sem tudta kellően ellensúlyozni, utóbbi viszont érdekes változásokat hozott a lakossági lejárati szerkezetben.